Csili

 Egyik nap a bátyám szomjas volt. 
- Te! Csinálj már egy pohár málnaszörpöt!
- Málnaszörpöt? Jó. - válaszoltam sunyi nézéssel, majd odakullogtam a konyhapulthoz, kerestem egy poharat a szekrényben (söröskorsót), aztán feltöltöttem vízzel. Most jöhetett a kémia. Íme, a kotyvalék képlete: Víz + málnaszörp + 53743137136 kg csili. Kicsit megborult az üveg. Egy csomószor át kellett szűrnöm, mert nem volt teljesen por állagú. De íyg is jó lett. Jól felkevertem és átnyújtottam a bátyámnak: 
- Tessék! Igyál csak! Neked csináltam, forró testvéri szeretettel. - közben horrorisztikus vigyorral folyamatosan kavargattam (Ugyanis nagyon figyelni kell arra, hogy jól föl legyen keverve, nehogy vélelen észre vegye, hogy a málnaszörpön és a vizen kívül van még valami a söröskorsóban), és figyeltem, milyen reakciót vált ki a vegyület a bátyámból. Hát, láthattam egy egyszer használatos szökőkutat. Épp hogy belekóstolt, már köpte is ki. Lehet, hogy nem itta meg és pazarlás volt, de megérte! Olyan jót nevettem!